HÍRES GYÖNGYÖSIEK - HÍRESSÉGEK GYÖNGYÖSÖN

"Itt az én városom, az én szülőföldem,
Testvéreim, apám s anyám laknak itten..."
Zalár József

Jeles személyek sora, akik Gyöngyössel, ill. a Mátravidékével valamilyen kapcsolatba kerültek a történelem, az irodalom, a művészetek, vagy a különböző tudományok köréből. A válogatás a teljesség igénye nélkül, és a már nem élő személyek közül készült. További részletesebb ismertetőt róluk, ill. gyöngyösi kapcsolatukról a könyvtár Helyismereti részlegében tudunk nyújtani.

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, Z


ABA SÁMUEL (990-1044) a harmadik magyar király. Szállásterülete a Mátraalján volt, (Aba)sáron monostort alapít, itt temették el

Vissza a lap tetejére


ALMÁSY PÁL (1818-1882), politikus, országgyűlési képviselő

Almási Pál

Gyöngyösi születésű nagybirtokos család sarja. 1848-ban Gyöngyös országgyűlési képviselője, július 10-től a képviselőház alelnöke, majd Heves vármegye kormánybiztosa volt. 1849-ben Debrecenben a Képviselőház elnöke volt. Április 14-én a Ház határozata alapján ő mondta el a Habsburg-ház trónfosztásáról megfogalmazott nyilatkozatot. A szabadságharc leverése után külföldre menekült (Genf, Brüsszel, Párizs), távollétében halálra ítélték. Miután kegyelmet kapott, visszatért szülőföldjére. 1864-ben ismét Magyarország függetlensége érdekében szervezkedik, azonban elárulják, elfogják és bebörtönzik. 1866-ban kegyelmet kapott. A kiegyezés után ismét hazatért, és birtokaira visszavonulva gazdálkodott élete végéig.
Az ősi Almásy-ház ma is áll a Szt. Bertalan u. 3. alatt (Felsővárosi Plébánia épülete). A ház arról is nevezetes, hogy két ízben itt őrizték a magyar koronát (1804, 1806). Almásy Pál nevét viselte a Mezőgazdasági Szakközépiskola (1993). 1927-től a piactér közelében utcát is neveztek el róla.

Vissza a lap tetejére


ALSZEGHY ZSOLT (1888-1970) irodalomtörténész, szerkesztő. Gimnáziumi tanár Gyöngyösön. Elsőként publikál a Gyöngyösi Toldalékról (ferences műemlékkönyvtárban őrzött nyelvemlék)

Vissza a lap tetejére


BAJZA JÓZSEF (1804-1858) költő, kritikus, szerkesztő

Bajza József

A reformkori irodalmi élet egyik vezéralakja. A Gyöngyöshöz közeli községben, Szücsiben született, középbirtokos család fiaként. A gyöngyösi gimnáziumban tanul, majd Pesten és Pozsonyban folytat jogi tanulmányokat, és ügyvédi vizsgát tesz. Bekapcsolódik a pesti irodalmi életbe, szülőföldjén lévő birtokait bérbe adja és végleg a fővárosba költözik. Ettől kezdve kizárólag az irodalomnak él. A hazai táj élménye visszatükröződik lírájában is. A Kritikai Lapok, később az Atheneum szerkesztője, majd a Pesti Magyar Színház (a késobbi Nemzeti Színház) igazgatója lesz. 1848-ban a Kossuth Hírlapja c. napilapot szerkeszti, amely korának legolvasottabb lapja volt. 1849-ben, amikor Kossuth és a kormány Debrecenbe menekül - mint Kossuth Hírlapjának szerkesztője -, ő is menekülésre kényszerül. Gyöngyösoroszi birtokán húzódik meg családjával együtt. A világosi fegyverletétel után az átélt megpróbáltatások, az anyagi gondok és fiának betegsége felőrölték idegeit és erejét, elméje elborult.
Gyöngyösön utcanév és a gimnáziumban emléktábla őrzi a nevét. Szücsiben az egykori szülői házban 1994 óta emlékkiállítás fogadja az érdeklődőket.

Vissza a lap tetejére


BALÁZS DEÁK gyöngyösi kereskedő, török kori (1588) számadáskönyvében a gazdasági élet fontos jellemzőit írja le

Vissza a lap tetejére


BÁNK JÓZSEF (1911-2002) Adácsi születésű pap, váci megyéspüspök, egri érsek

Vissza a lap tetejére


BÁN IMRE (1905-1990) filológus, irodalomtörténész. Tanári pályáját gyöngyösön kezdi (1930). Helytörténeti tárgyú közleményeket jelentet meg (gyöngyösi reformátusok). A ferences műemlékkönyvtár kezelője az 1950-es évek elején. Később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarának dékánja

Vissza a lap tetejére


BÁRDOS LAJOS (1899-1986) zeneszerző, karnagy. A Gyöngyösi Katholikus Énekkar díszkarnagya, többször vezényli a kórust (1936-37) lásd még: Zathureczky Ede

Vissza a lap tetejére


BERZE NAGY JÁNOS (1879-1946) néprajztudós

Berze Nagy János

A heves megyei Besenyőtelken született, egyszerű földműves szülők gyermekeként. A gyöngyösi gimnáziumban tanult, és már ekkor gyűjtötte városunkban a néphagyomány emlékeit (balladákat, meséket). 1905-ben avatták bölcsészdoktorrá, s ezt követően tanárként, ill. tanfelügyelőként dolgozott. Pedagógusi tevékenysége mellett végezte igen jelentős néprajzi munkáját. Írásba foglalta szülőföldjének, Heves megyének nyelvjárását (1905).
Felkutatta, gyűjtötte és elsőként rendszerezte a magyar népmeséket. Tevékenysége során mind hazánkban, mind pedig külföldön nagyobb lendületet vett a népmesekutatás és a rendszerezés. Gyöngyösön három népmesét (A hamis mesterlegény, Háj, háj, majd elmasírozunk már, A légy meg a bolha), és egy népballadát (Lendorvári Dorka) gyűjtött. Fő műve a "Magyar népmesék" c. katalógus, az általa számba vett 530 mese, melynek megjelenését (1957) már nem érhette meg.
1971 óta városunkban a gimnázium viseli egykori diákjának a nevét. Az északi városrészben utca őrzi emlékét.

Vissza a lap tetejére


BETHLEN GÁBOR (1580-1629) erdélyi fejedelem, Gyöngyös patrónusa. Oltalomlevelet ad ki a török és német zaklatások ellen a városnak (1623, 1626)

Vissza a lap tetejére


P. BÁRKÁNYI JÁNOS lásd: II. Rákóczi Ferenc

Vissza a lap tetejére


BLAHA LUJZA (1850-1926) színésznő, nagysikerű hangversenye Gyöngyösön 1880. június 27-én, majd 1908. augusztusában

Vissza a lap tetejére


BONKÁLÓ SÁNDOR (1880-1959) filológus, irodalomtörténész, műfordító. A gyöngyösi gimnázium tudós tanára (1906-1916). A szláv lélek és nyelv kitűnő ismerője

Vissza a lap tetejére


BOZSIK PÁL (1884-1952) prépost, gyöngyösi plébános, nemzetgyűlési képviselő

Érettségi után a lelkészi pályát választotta, 1906-ban szentelték pappá. Segédlelkész, majd az egri Papnevelő Intézet tanára. 1916. januártól 1932. februárig a gyöngyösi Felsővárosi Plébánia apát plébánosa. 1918-19-ben a keresztényszocialisták vezetője. a Tanácsköztársaság idején letartóztatták és a gyűjtőfogházba került. 1920-26 között nemzetgyűlési képviselő volt. Részt vett a nagy gyöngyösi tűzvész (1917) utáni újjáépítésben, így szorgalmazta a Szent Bertalan templom újjáépítését is. 1921-ben az ő kezdeményezésére szervezték meg a Róm. Kat. Polgári fiúiskolát, amelynek helyén 1925-ben a Felső Mezőgazdasági Iskola épült. 1932-ben lemondott állásáról, és Budapestre költözött. Ott a II. kerületben lévő Remetekertváros plébánosa lett, és templomot építtetett 1937-42 között. 1945 után bekapcsolódott a keresztény politikai életbe. koholt vádak alapján 1951-ben a Grősz perben elítélték, 10 évi börtönbüntetést kapott. A váci börtönben halt meg.

Vissza a lap tetejére


BUGÁT PÁL (1793-1865) orvos, egyetemi tanár

Bugát Pál

1793. április 12-én született Gyöngyösön, egyszerű szabómester fiaként. Jó eredménnyel tanult a gyöngyösi gimnáziumban, majd orvosi tanulmányokat folytatott Pesten. 1816-ban avatják orvosdoktorrá. Ezt követően egyetemi tanársegéd, majd vidéki tisztifőorvos, 1828-tól az az orvosi kar jegyzője volt, majd a sebészeti tanszéken élettanra, általános kórtanra és gyógyszertanra oktatta 24 éven át a leendő orvosokat.
Professzorként kitűnt azzal, hogy tanítványait magyarul oktatta. Ő is észrevette, hogy a 20-as évek Magyarországának egyik központi kérdése a magyar nyelv ügye, ezért célul tűzte ki a magyar nyelvű orvosi- és temészettudományi irodalom megteremtését. Az ügy érdekében 1831-ben Toldy Ferenccel megindította az Orvosi Tár c. folyóiratot. Nyelvújító munkásságának eredményeként ma már nélkülözhetetlen kifejezésekkel (pl. genny, láz, sejt, kór, agy, stb.) gyarapította szókincsünket. E tevékenységének fontos állomása a 40.000 szót tartalmazó Természettudományi szóhalmaz c. nyelvészeti munka (1844).
1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagjává választották. 1841-ben megalapítja a Temészettudományi Társulatot, melynek elnökéül választották. Az 1848-as szabadságharc idején a Honvédelmi Bizottmány Magyarország főorvosává nevezte ki. A bukás után a gyöngyösi ferences kolostorban talált menedéket, ahol a rendházfőnök a saját szobájában bújtatta el. 1850-ben költözik vissza a fővárosba, és élete végéig teljes visszavonultságban élt budai otthonában.
Városunkban a kórház (1956 óta), és a posta előtti tér viseli nevét. Bugát Pál emlékszobát láthatnak az érdeklődők a Mátra Múzeumban. Egykori szülőházát emlékkő jelöli az Arany János Iskola közelében.

Vissza a lap tetejére


CSOMOR KÁLMÁN (1843-1904) szíjgyártómester, polgármester, a filoxéra után a szőlőrekonstrukció megteremtője

Szíjgyártó munkája mellett részt vett a város kulturális életében. Barátja, Ethei Sebők László plébános hatására újságírással foglalkozott. A Gyöngyös c. hetilap munkatársa, 1874-79 között szerkesztője volt. 1881-ben a város valamennyi társadalmi rétege támogatása mellett Gyöngyös polgármesterévé választották. Elősegítette a város gazdasági, társadalmi fejlődését. Az ő idejében kezdték el pl. a Mátrán átvezető Benét és Parádot összekötő út építését, részt vett a Gyöngyös Bank Rt. szervezésében, folytatta az aszfaltjárdák építését. 1889 decemberében leköszönt a polgármesteri posztjáról. Az 1883-86-os években a filoxéra kipusztította a szőlőket. Csomor munkássága döntő volt az új szőlőkultúra megteremtésében. 1891-ben már szőlészeti-borászati kiállítást szervezett, 1892-ben szőlészettel kapcsolatos újságot indított. Élete végéig dolgozott a város érdekében. A belvárosban utca őrzi nevét.

Vissza a lap tetejére


CSONKA LÁSZLÓ (18890-1960) építész a kékestetői egykori szálloda (ma: szanatórium) építtetője

Vissza a lap tetejére


DANKÓ PISTA (1858-1903) nótaszerző nagyszerű előadása Gyöngyösön 1896. január 7-én

Vissza a lap tetejére


br. DÉVAY PÁL (1735-1800) gyöngyösi születésű huszárkapitány (Nádasdy-ezred), később császári altábornagy. Részt vett hétéves háborúban (1756-1763), a francia forradalomban és a napóleoni háborúkban. Mátrafüreden utca viseli nevét

Vissza a lap tetejére


EVLIA CSELEBI (1611-1687) török világutazó, történetíró. Magyarországi utazásának leírásában Gyöngyöst is említi

Vissza a lap tetejére


FEDÁK SÁRI (1879-1955) színművésznő és primadonna nagysikerű hangversenyt ad Gyöngyösön 1930. február 28-án

Vissza a lap tetejére


FERENC JÓZSEF, I. (1830-1916) osztrák császár és magyar király 1852-ben magyarországi útján érinti Gyöngyöst is. Az Orczy-kastélyban szállt meg

Vissza a lap tetejére


GALAMB SÁNDOR (1886-1972) író, irodalomtörténész, szinikritikus. Gyöngyösi születésű, gimnáziumba is itt jár

Vissza a lap tetejére


GOROVE ISTVÁN (1867-1919) politikus, közgazdász, miniszter, Gyöngyösön tanult

Vissza a lap tetejére


GÖRGEY ARTÚR (1818-1916) honvédtábornok és hadügyminiszter, 1849. márc. 31-én a haditanács egyik résztvevője az Orczy-kastélyban, majd főhadiszállása is itt van. Feljegyzéseiben erről is, és a Gyöngyös-Hatvan környéki hadműveletekről is beszámol

Vissza a lap tetejére


GUBA PÁL (1861-1952) piarista pap Gyöngyösön. Ady Endre tanára és osztályfőnöke Nagykárolyban. Megőrizte Ady hozzá írt leveleit

Vissza a lap tetejére


GYALOGI JÁNOS (1686-1761) gyöngyösi születésű jezsuita hitszónok, hittérítő, író (utca a NY-i városrészben)

Vissza a lap tetejére


HÁM JÁNOS (1781-1857) szatmári püspök, 1848-ban hercegprímás

Hám János püspök

Elemi és középiskoláit Gyöngyösön végezte, a teológiát az egri papvevelő intézetben tanulta. 1804-ben szentelték pappá. hamarosan a papnevelde tanára, majd igazgatója lett. 1828-ban swzatmári üspökké nevezték ki. Szatmár vidékére tanító, ápoló szerzetes nővéreket telepített le, kórhzat, tanítóképzőt épített. Szatmárnémeti arculatát ő alakította ki. 1848-ban hercegprímássá nevezték ki, hivatalát nem tudta elfoglalni, ezért 1849 nyarán lemondott és visszatért szatmárba. Jótékonysága országszerte ismert volt. Gyöngyösön a Nagytemplom déli tornyát jórészt ő építtette, a Jókai utcai női Ispotály kápolnája is nevét dicsér. Jelentős összeggel járult hozzá 1838-ban a kórház alapításához.
Halálának évfordulóján, 2007-ben emléktáblát és teret avattak emlékére a Szt. Bertalan templom DK-i oldalában.

Vissza a lap tetejére


HANÁK KOLOS (1851-1923) a Mátravidék idegenforgalmának elindítója

Hanák Kolos

A Mátra nyugati lábánál, Szurdokpüspökiben született. 1872-ben már jó nevű ügyvédként telepedett le gyöngyösön, ahol tagja volt a különböző gazdasági, társadalmi és kulturális egyesületeknek is. 1887-ben a Magyarországi Kárpát Egyesület - amelynek 1873-tól tiszteletbeli tagja volt - Mátra Osztályát hozta létre. Ezzel megkezdte a Mátra turisztikai feltárását és idegenforgalmi megismertetését. 1887-1891 között - Hanák vezetésével - már színekkel jelezték a fontosabb turista útvonalakat. Útikönyvet írt Gyöngyös és a Mátra nevezetességéeiről, amely több kaidásban is megjelent (1889, 1897). 1897-től Budapesten a királyi ítélőtábla bírája, 1908-tól kúriai bíró.
Élénk közéleti tevéenységén kívül szerette a gazdálkodást is. Abasáron és környékén földet vásárolt, éppen abban az időben, amikor filoxéravész idején kipusztultak a szőlőültetvények. Hanák az újratelepítéssel mindent megtett az új szőlőkultúra terjesztéséért, birtokát mintagazdasággá fejlesztve példát mutatott a környék gazdáinak.
Az északi városrészben tér őrzi emlékét.

Vissza a lap tetejére


HANISZ IMRE (1844-1905) mérnök, földbirtokos, közéleti személyiség

Hanisz Imre

Városunk jelentős közéleti személyisége. 1869-ben Budán a Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Magánzóként élt, Gyöngyöshalászon volt földbirtoka. Egész életét szülővárosa közművelődése és társadalmi élete magasabb szintre való emelése szolgálatába állította. Sokat tett a zenei élet fellendítéséért. A Műkedvelők Egyesületének igazgatójává választották, amellett a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület igazgatója is volt. Házasságából gyermek nem született, ezért végrendeletében halászi 1000 holdas birtokát és kastélyát a városra hagyta. Halála után a Fő tér, ma pedig a Szt. Bertalan templommal szembeni tér viseli a nevét.

Vissza a lap tetejére


HARRER FERENC (1874-1969), újjáépítési kormánybiztos

Harrer Ferenc

Dr. Harrer hosszú élete során volt politikus, miniszter, jogász, de sokan mint a városfejlesztéssel foglalkozó szaktekintélyt ismerték. Élete elsősorban a fővároshoz kötődik, Gyöngyössel az 1917. május 21-én kitört nagy tűzvész után került kapcsolatba. Május 23-án ugyanis, amikor IV. Károly király és Zita királyné meglátogatta a leégett várost, megígérte, hogy Gyöngyös "szebb lesz mint volt". Az újjáépítés során a kormány az 1917. jún. 20. és 1919. szept. 30. közötti időszakban Harrert bízta meg a munkálatok irányításával. Warga László műszaki tanácsossal - akit magával hozott a fővárosból - felmérték a károkat, intézkedtek a közművek ügyében. Harrer új területeket vont be az építkezésbe, s megfogalmazta Gyöngyös újjáépítési törvénytervezetét, amelyet később az országgyűlés is elfogadott (1918. XXIII. törvénycikk). A tűzvész utáni modern gyöngyös megteremtőjeként tartjuk számon.
A Kálváriaparti lakótelepen utcanévvel is emlékezünk rá.

Vissza a lap tetejére


HERMAN LIPÓT (1884-1972) Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész hagyatéka Gyöngyösre kerül (1980), állandó kiállítása a városi könyvtárban látható

Bővebb életrajz

Vissza a lap tetejére


HERTELENDY GÁBOR (1742-1816) altábornagy, a Nádor Huszárezred megszervezője Gyöngyösön. Utca viseli nevét a déli városrészben (1992)

Vissza a lap tetejére


HORNER (VEZEKÉNYI) ISTVÁN (1808-1891) a gyöngyösi alapítványi kórház alpító igazgatója, főorvosa

Vissza a lap tetejére


HORTHY MIKLÓS (1868-1957) haditengerésztiszt, politikus; Gyöngyösön járt két alkalommal (1919, 1922.)

Vissza a lap tetejére


HUGAI FERENC (1884-1955) nyelvtanár, irodalom- és művelődéstörténész. Vámosgyörki születésű. Nyelviskolát működtet a két világháború között Gyöngyösön

Vissza a lap tetejére


HUSZÁR LAJOS (1906-1987) numizmatikus, régész. Róla nevezték el a gyöngyösi városi könyvtárban található éremgyűjteményt

Vissza a lap tetejére


ILLYÉS GYULA (1902-1983) Gyöngyös és a Mátravidék kedvelője, járt Gyöngyösön, és írt róla

Vissza a lap tetejére


JAKAB MIHÁLY (1802-1857), ügyvéd, Gyöngyös város első polgármestere (1848-1851)

Vissza a lap tetejére


JÓKAI MÓR (1825-1904) író. 1887. május 31-én a városba látogat Visontai Kovách László képviselő meghívására

Vissza a lap tetejére


KÁROLY, IV. (1887-1922) magyar király és felesége, Zita királyné. A nagy gyöngyösi tűzvész, 1917. május 21-ét követően a városba látogat. Törvényt alkot az újjáépítésről, amelyet saját vagyonából is támogat

Vissza a lap tetejére


KÁROLY RÓBERT (1288-1343) magyar király. Gyöngyös tőle kapta a városi rangot jelentő kiváltságlevelet (Visegrád, 1334. május 5.). Lásd még: Szécsényi Farkas Tamás

Vissza a lap tetejére


KÁROLYI MIHÁLY (1875-1955) politikus, köztársasági elnök. Heves megye, parádi kapcsolatai birtokai ismertek

Vissza a lap tetejére


KECSKÉS PÉTER (1898-1986) gyöngyösi tanár, szőlész-borász

Vissza a lap tetejére


KEMÉNY JÁNOS (1855-1935), ügyvéd, polgármester (1908-1919), a modern Gyöngyös megteremtőjeként is említik (aszfaltutak, villany, artézi víz)

Vissza a lap tetejére


KERÉKJÁRTÓ BÉLA (1898-1946) matematikus, akadémikus, Mátraházán halt meg

Vissza a lap tetejére


KERESZTÚRY DEZSŐ (1904-1996) író, költő, kritikus. A gyöngyösi Műemlékkönyvtár sorsát igazgatja

Vissza a lap tetejére


P(áter) KISS SZALÉZ (1904-1946) ferences szerzetes

Páter Kiss Szaléz

Tízgyermekes család ötödik gyermekeként nő fel. 1920-ban belép a ferences rendbe, és az egri újoncházba, majd a szécsényi rendházba kerül. Diakónussá, majd pappá szentelik Gyöngyösön (1928). Pécs, Jászberény, és Salgótarján után az Egyesült Államokban vállal missionáriusi feladatot: a New Brunwick-i szent László plébánia plébánosa. Számos lelkigyakorlatot tart a szórványban élő magyarok között, de a honvágy miatt hazatér, és Debrecenbe kerül. 1944. június 23-tól él Gyöngyösön, ahol teológiai tanár, és a növendékek nevelője. Részt vesz a város vallási és kulturális életében, Rengeteg prédikációt, lelkigyakolatot, kulturális estet tart. Szerepet vállal a Kisgazdapárt helyi szervezetében is. 1945-ben megalapítja a KEDIM-et, vagyis a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget. A plébánia kultúrházában (volt Puskin mozi) a fiataloknak szervzett közösségi porgramokat.
A helyi baloldal vezetőinek tevékenysége nem tetszett, és egyre többet zaklatják prédikációi, lelkigyakorlatai miatt. Koncepciós per áldozata lesz, 1946. ápr. 2-án letartóztatják, majd kényszervallatás után halálra ítélik. 1993-ban rehabilitálták. Az egykori kolostor közelében utcanévvel emékezünk rá.

Vissza a lap tetejére


KITAIBEL PÁL (1757-1817) botanikus, Heves megyei utinaplójában részletes leírások a városról és a környező falvakról

Vissza a lap tetejére


KODÁLY ZOLTÁN (1882-1967) zeneművész. Kedveli a Mátrát, gyakran üdül Galyatetőn, Mátraszentimrén gyűjt. Gyöngyösi úttörők látogatják. A Gyöngyös Gyöngyi szép szerelme c. daljáték bemutatásakor (1959) tanácsát kérik. Mátrai képek c. kórusműve

Vissza a lap tetejére


gr. KOHÁRY ISTVÁN (1649-1731) költő, országbíró, hadvezér

Koháry István gróf

A csábrági és szitnyai Koháry család a XVII. század első felében örökösödés révén lett Gyöngyös város és a környékbeli falvak egy részének birtokosa, földesura.


Tanulmányait a nagyszombati egyetemen, majd Bécsben végezte. 1667-ben a füleki vár kapitányának nevezték ki. 1682-ben Thököly Imre fogságába esett: Regéc, Munkács és Ungvár várában raboskodott, ahonnan 1685-ben sikerült megszöknie. Verseinek jelentős részét rabságában írta, költészete a magyar barokk irodalom fontos fejezeteként ismert. 1686-ben huszárjaival részt vett Buda visszafoglalásában, 1687 novemberében Eger alatt harcolt. Gr. Koráry István Gyöngyösön házzal rendelkezett, a Szt. Erzsébet templom közelében. Az ő telkén épült az ispotály, amelyet alapítvánnyal is támogatott, valamint a gimnázium mai épülete. A gyöngyösi szegény diákok javára végrendeletében nagyobb összegett adományozott, melynek kamatait a II. világháborúig minden tanévben kiosztották a gimnázium tanulói között. A gimnázium 1923-1950 között az ő nevét viselte.
Egykori háza közelében a mai Gyöngyös egyik legforgalmasabb utcáját is róla nevezték el.

Vissza a lap tetejére


KONT (KONTH) Gyöngyös város első ismert bírája (1367 körül); utcanév emlékezik rá

Vissza a lap tetejére


KÓSA GYÖRGY (1897-1984) zeneszerző, zongoraművész hangversenye Gyöngyösön 1937. júnniusában

Vissza a lap tetejére


KOSSUTH LAJOS (1802-1894) politikus. Parádfürdőn üdül (1840). 1849. ápr. 1-én haditanácsot tart az Orczy-kastélyban. 1849 nyarán menekülő családja (felesége, gyermekei) rövid időre itt találnak menedéket. Gyöngyös város díszpolgárává is választja (1889)

Vissza a lap tetejére


KOZMÁRI DEZSŐ (1857-1907) kereskedő, tűzoltó testület megalapítója

Vissza a lap tetejére


KÖMLEI KÁROLY (1910-1988) gyöngyösi tanár, sportvezető, edző. A városi sporttelep viseli a nevét

Vissza a lap tetejére


LÁSZLÓ, I. (1048-1095) magyar király, a monda szerint vizet fakasztott a Mátrában (Szt. László forrás)

Vissza a lap tetejére


MÁTYÁS (1443-1490) magyar király. (Gyöngyös)Patán győzelmet arat a husziták ellen (1460). Többször megfordul Gyöngyösön, levelet is keltez innen (1461)

Vissza a lap tetejére


MEDGYASSZAY ISTVÁN (1877-1959) építész, szakíró, műegyetemi tanár. Az 1917 után tűzvész után városunkban dolgozik, több házat tervez

Vissza a lap tetejére


MUHARAY ELEMÉR (1901-1960) tanár, író, szerkesztő. Gyöngyös Gyöngyi szép szerelme c. daljáték szerzője, színpadra állítója (1958)

Vissza a lap tetejére


NAGY GYULA (1914-1983) tanár, a Mátra Múzeum alapítója (1957)

Vissza a lap tetejére


NAGY IGNÁC (1810-1854) író, szerkesztő. A gyöngyösi gimnázium tanulója

Vissza a lap tetejére


NAGY J. BÉLA (1884-1967) nyelvész, pedagógiai író, szerkesztő, nyelvművelő. Gyöngyöshalászon született. népnyelvi anyagot gyűjt a Mátraalján

Vissza a lap tetejére


NÉMETH LÁSZLÓ (1901-1975) író. Németh László Tudományos konferencia (1976). Novellájában megjelenik a Mátra, Parád és Kékes (1928)

Vissza a lap tetejére


br. ORCZY I. LŐRINC (1718-1789), költő, katona, főispán

Orczy Lőrinc

Tarnaörsön született. Katona, részt vett az osztrák örökösödési háborúban. 1764-ben tábornokká léptették elő, majd leszerelt. 1767-ből Abaúj megye főispánja, 1774-82 között a Tisza-szabályozás királyi biztosa. Gyöngyösön ő építette az Orczy-kastély barokk részét 1760-1770 körül. "Residenciális" háza a Fő téren állt (a 9. vagy 11. sz. épület helyén). Szívesen tartózkodott Gyöngyösön és Tarnaörsön is. Pesti háza szellemi és irodalmi központ volt. Mint költő a magyar nyelvet és irodalmat pártolta. Munkáiban a hagyományos nemesi életformát és a felvilágosult polgári fejlődés elemeit is megtaláljuk, a falusi életformát helyezi előtérbe. A magyar felvilágosodást segítette irodalmi munkásságával. Verseit két kötetben adták ki. Az Orczyak nevét utca őrzi Gyöngyösön.

Vissza a lap tetejére


ORTUTAY GYULA (1910-1978) etnográfus lásd: Radnóti Miklós

Vissza a lap tetejére


PALINAY GYÖRGY (1827-1866) a reformkor tehetséges festője. Gyöngyösön született és itt is halt meg

Vissza a lap tetejére


PÁRVY SÁNDOR (1848-1919) gyöngyösi születésű pap, szepesi megyéspüspök

Vissza a lap tetejére


PÁSZTOR JÓZSEF (1861?-1933) gyöngyösi gimnáziumi rajztanár, közéleti személy. Stiller Jánossal elindítja és szerkeszti a Gyöngyösi kalendáriumot (1909-1914); megjelenteti a Mátra utikalauzt (1929)

Vissza a lap tetejére


PÁTZAY JÁNOS (1906-1955) orgonaművész, karnagy

Pátzay János

Gyöngyösön született 1906. november 23-án. Iskoláit is itt végezte, majd Budapesten a Zeneművészeti Foiskolán folytatta az orgona tanszakon. Visszatér Gyöngyösre és a Szt. Bertalan templom kántoraként dolgozik évtizedeken át. Az 1930-as évek közepétől templomi hangversenyek, zongoraversenyek, rádiós szereplések, valamint az énekkari munka teszi nevét egyre ismertebbé az országban. A Katholikus Énekkar karnagyaként országos sikereket ér el a dalosokkal. Jelentős érdeme volt abban, hogy Gyöngyöst "dalosvárosként" emlegették a 30-as, 40-es években.
A háborús események elől Szombathelyre menekül, majd a front elmúltával visszatér Gyöngyösre, és folytatja munkáját a Szt. Bertalan templom kórusával, emellett éneket és zenetörténetet tanít a mezőgazdasági iskolában. Aktívan részt vesz a gyöngyösi zenei élet szervezésében is: orgona- és zongorahangversenyeket rendez, többször fellép a Magyar Rádióban. Próba közben - rádiós fellépésre készülve - 1955. szeptember 6-án hunyt el.
A gyöngyösi Zeneiskola fennállásának 35. évfordulóján, 1993-ban vette fel Pátzay János nevét, méltó emléket állítva az egykori zenésznek.

Vissza a lap tetejére


PETŐFI SÁNDOR (1823-1849) költő, utazásai során Gyöngyösön is megfordul (1847). Utcanév és emléktábla őrzi emlékét

Vissza a lap tetejére


PUKY ÁRPÁD (1877-1959) ügyvéd, polgármester

Dr. Puky Árpád

Az egykori 1848/49-es kormánybiztos, Puky Miklós unokája. Egerben született, ott is végezte a gimnáziumot, majd az egri jogakadémia hallgatója lett. 1908-tól 1919-ig mint gyakorló ügyvéd Gyöngyösön dolgozott, amikoris a város közgyűlése polgármesterré választotta meg. Az város történetének egyik legnehezebb időszaka volt ez, hiszen az 1917. május 17-i nagy gyöngyösi tűzvész idején a város jelentős része leégett. Puky Árpád feladata a város újjáépítése volt, mellyel szerencsésen megbirkózott, sőt a várost és környékét, a Mátra vidékét az ország egyik idegenforgalmi központjává tette (1930-as évek). Több köz- és kulturális intézményt szervezett, építtetett. Számos társadalmi egyesületben tevékenykedett, így elnöke volt a helyi Kaszinó Egyesületnek és az Alapítványi Közkórháznak is. 1942-ig volt polgármester.
A városháza mellett a közelmúltban utcát neveztek el róla.

Vissza a lap tetejére


PUKY MIKLÓS (1806-1887) Heves megyei alispán, 1848/49-es kormánybiztos. Karácsondi születésű

Vissza a lap tetejére


QUADRI KRSITÓF (?-?) olasz származású kűművesmester. Gyöngyösön és Mátrafüreden dolgozik

Vissza a lap tetejére


RABL (RABEL) KÁROLY (1745-1828) német származású kőművesmester, városunkban több jelentős középület, híd építése fűződik nevéhez

Vissza a lap tetejére


RÁCZ GÉZA gyöngyösi születésű cigányprímás, zenekarvezető, a kiterjedt Rácz família oldalági tagja, leszármazottja. Több ízben is adott műsort Gyöngyösön (1927, 1935), 1941-ben pedig a mátrafüredi Royal Revü étteremben is bemutatkozott. 1948-ban játszott először a Magyar Rádióban. A budapesti Nemzeti Szállóban muzsikált.

Vissza a lap tetejére


RADNÓTI MIKLÓS (1919-1944) költő és barátja, Ortutay Gyula Mátraházán üdül 1943 őszén. Radnótinak két verse idézi az itteni élményeket

Vissza a lap tetejére


II. RÁKÓCZI FERENC (1676-1735) a szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem. Gyöngyösön volt háza (a mai Fő tér 2. sz. alatti ház helyén), amely egyben birtokainak egyik központja. Többször tartózkodik a városban, rendeleteket hoz, levelez. Béketárgyalásokat is tartanak itt két ízben a házában (1704). Betűvetésre Páter Bárkányi János, gyöngyösi ferences pap tanította. Hamvainak hazahozatalkor (1906) is emlékeztek rá a gyöngyösiek.

Vissza a lap tetejére


RICHTER GEDEON (1872-1944) gyógyszerész

Richter Gedeon

Ecséden született, gazdag földbirtokos család sarja. Testvérével korán árvaságra jutott, és a nagyszülőknél nevelkedett Gyöngyösön. Itt végezte el az elemi iskolát és a gimnáziumot, majd gyógyszerésznek tanult a pesti egyetemen. Gyógyszerész gyakornokként két évre ismét visszatért Gyöngyösre, és a Mersits Nándor-féle gyógyszertárban dolgozott. Diplomáját kitüntetéssel szerezte meg. Külföldi tanulmányútja során sok tapasztalatot gyűjtött, különösen a gyógyszerek kisüzemi előállítása terén. Visszatérte után eladta a családi örökséget, és Pesten patikát vásárolt, majd gyógyszergyárat alapított (1902). Egész életét a gyár fejlesztésének szentelte, és világszínvonalon működő gyógyszergyárat hozott létre Magyarországon. Számos gyógyszert fedezett fel, gyárának termékeit Európa-szerte ismerték. A nácizmus áldozata lett.
Városunkban a Hanisz téren gyógyszertár viseli a nevét, ahol a bejárat mellett bronz dombormű-portrét is láthat az érdeklődő.

Vissza a lap tetejére


SAJÓSY ALAJOS (1836-1901) gyöngyösi születésű festő (portrék, oltárképek)

Vissza a lap tetejére


SÁNDOR, I. (1777-1825) orosz cár, 1814-ben, a napóleoni harcok idején megszállt az Orczy-kastélyban

Vissza a lap tetejére


SÁROSY GYULA (1816-1861) költő, író, tanító. Kossuth barátja, részt vett a szabadságharcban. Gyöngyösön bujdosott, és itt is tartóztatták le (1849-1852). Egykori lakóhelyén, a Szt. Urbán templom közelében utca őrzi nevét

Vissza a lap tetejére


SÍK SÁNDOR (1889-1963) piarista tanár, költő, műfordító. Az 1940-es évek végétől gyakran tartózkodik a Mátrában, és lírájának ihletőjévé válik

Vissza a lap tetejére


SPETYKÓ GÁSPÁR (1817-1865) költő

Spetykó Gáspár

A helybeli gimnázium elvégzése után egy ideig ferences szerzetes volt, majd kilépett a rendből és felcsapott vándorszínésznek. Ennek búcsút mondva, jogász lett, és mint törvényszéki jegyző és ügyész dolgozott Pesten. 1848-49-ben beállt a nemzetőrök közé, és a Délvidéken védte hazáját, s tudósításai ma is pontos képet adnak az eseményekről. A szabadságharc bukása után eltiltották az ügyvédi praxistól. Verseit már fiatalon közölték a korabeli lapok (Regélő, Honművész, Atheneum). Költeményeiben Petőfi és a népköltészet hatása tükröződik vissza. Különösen fontos számunkra verseiben a szülőföld, Gyöngyös, ill. a Mátra vidékének sajátos, ékes nyelven való megjelenése, tájnyelvi szavak gyakori használata (Szól a kakuk a Sárhegyen, Solymosi kisleány, Kapás gazda, A gyöngyösi piaczon, stb.).
Az egykori költőt utcanév is idézi.

Vissza a lap tetejére


STILLER JÁNOS (1868-1935) gyöngyösi pap, gimnáziumi tanár, író, közéleti személyiség. Pásztor Józseffel elindítja és szerkeszti a Gyöngyösi kalendáriumot (1909-1914), történeti írásokat, utirajzokat publikál

Vissza a lap tetejére


SUJÁNSZKY EUSZTÁK (1811-1875) gyöngyösi születésű ferences pap, az aradi vértanúk gyóntatója

Vissza a lap tetejére


SZABÓ LŐRINC (1900-1957) költő, műfordító. Gyöngyösön átutazva, Galyatetőn üdül (1940). Két verse idézi az őszi Mátrát

Vissza a lap tetejére


SZÁLASI FERENC (1897-1946) politikus, katonatiszt; 1918-ban Kassáról ide érkezik, a laktanyában szolgált katonaként. 1944-ben a gyöngyösi és néhány környékbeli település - Gyöngyösoroszi, Detk, Karácsond - nyilaskeresztes pártvezetői személyes kapcsolatban álltak vele

Vissza a lap tetejére


gr. SZÉCHENYI ISTVÁN (1791-1860) politikus, barátsága a gyöngyösi báró Brudern Józseffel - gyöngyösi tartózkodása, amelyet naplójában is megörökít (1820)

Vissza a lap tetejére


gr. SZÉCHENYI PÁL (1645-1710), kalocsai érsek, politikus. Gyöngyösi származású, a Rákóczi-szabadságban Gyöngyösön a béketárgyalásokat vezette két ízben (1704)

Vissza a lap tetejére


SZÉCSÉNYI (FARKAS) TAMÁS (1290-1354), országbíró, erdélyi vajda, Szolnok grófja, Gyöngyös földesura. Károly Róbert király az ő hozzá való hűségét bizonyítandó, kérésére Gyöngyös nevű birtokát Buda város kiváltságaival ruházza fel és engedélyezi Gyöngyös megerősítését (városi rang)

Vissza a lap tetejére


TAMÁSI ÁRON (1897-1966) író. 1963-ban a városi könyvtár vendégeként Gyöngyösön jár

Vissza a lap tetejére


TARICZKY ENDRE (1818-1912) gyöngyösi születésű tiszafüredi plébános, régész.

Vissza a lap tetejére


TÖRÖK IGNÁC (1795-1849) hadmérnök

Török Ignác

Az aradi 13 vértanú egyike. Gödöllőn született 1795. június 23-án. A család 1809-ben költözött Heves megyébe. Török Ignác a gyöngyösi gimnázium tanulója volt - a legújabb kutatások szerint - másfél éven át 1809 és 1810 között. A tehetséges ifjú 1811-től katonai pályára lépett, Bécsben végezte el a császári és királyi mérnöki akadémiát. Katonai pályafutásának jelentős szakaszaként említhetjük, hogy a magyar nemesi testőrségben teljesített szolgálatot, ahol 1839 és 1846 között az erődítések tanára volt. Az 1848/49-es szabadságharc idején 1848 szeptemberében Komárom várának erődítését vezette. Ekkor állt a szabadságharc oldalára, és végig kitartott mellette. A megerősített komáromi vár kulcsfontosságú volt a szabadságharc történetében, az ellenfélnek nem sikerült bevennie. 1849 januárjában a vár parancsnokává nevezték ki, és megkapta a tábornoki rangot. A szabadságharc befejező szakaszában Török Ignác a szegedi sáncok nagyszabású építkezéseit vezette, és innen vonult vissza a hadsereggel Világoshoz. Így kapcsolódott sorsa 12 tábornok társáéhoz és torkollott az aradi tragédiába, 1849. október 6-án.
Emléktáblája a róla elnevezett belvárosi utca 1. sz. épületének falán áll (jelenleg: Kolping-ház), emlékének évente koszorúzással adózunk.

Vissza a lap tetejére


UTAS (STRASSER) ZSIGMOND (1865-1911) költő, újságíró, gyöngyösi születésű. A Heves megyei költők almachjának kiadója

Vissza a lap tetejére


VACHOTT SÁNDOR (1818-1861) költő

Bővebb életrajz

Vissza a lap tetejére


VACHOTT SÁNDORNÉ (Csapó Mária) (1828-1896) írónő. Rajzok a múltból c. visszaemlékezés-kötetében megjelennek a Gyöngyösön és Nagyrédén töltöt évek, egyéb műveiben pedig a hazai táj

Vissza a lap tetejére


VAHOT IMRE (1820-1879) író, szerkesztő

Vahot Imre

Vachott Sándor öccse. Családi nevét Imre később magyarosította, innen az eltérő írásmód. Boldog gyermekéveit városunkban tölti, melyekről később Emlékirataiban is beszámol. (Visszaemlékezései máig is fontos tudósítások az akkori emberek szokásairól, életéről.) Ő is a gyöngyösi gimnáziumban tanul, majd Eperjesre kerül testvérével együtt, ahol részt vesz a Magyar Önképző Társaság munkájában. Míg Sándor a költészet mestere, addig Imre a próza, az újságírás és az irodalmi szerkesztőmunka révén vált híressé. Első írásai a Rajzolatokban, majd az Atheneumban és a Figyelőben jelennek meg. 1842-43-ban már Kossuth Pesti Hírlapjának rovatvezetője, később a nagyhírű Pesti Divatlap szerkesztője. Jó érzékkel gyűjti maga köré a kor fiatal íróit, így Petőfit is, aki egy éven át dolgozott mellette segédszerkesztőként. Jelentos műveként említhetjük a "Magyarföld és népei" c. füzetsorozatot, amely a Magyarország jelentős vidékeit - így Gyöngyöst is - útikönyv-szerűen mutatja be.
Miután a Pesti Divatlap mellékleteként kiadta a Nemzetőr c. politikai hetilapot is, 1849 januárjában az osztrákok elfogták és rendőri felügyelet alá került. Szabadulása után is többször zaklatja a rendőrség. A Bach-korszakban irodalmi és történelmi tárgyú írásaival igyekezett a nemzeti öntudatot ébren tartani, ezt a célt szolgálták a színdarabjai is. 1857-62 között a Napkelet c. hetilapot is szerkesztette.
Az egykori szülői ház (Vachott S. u. 8.) közelében utcanév őrzi emlékét.

Vissza a lap tetejére


VAK BOTTYÁN JÁNOS (1643?-1709) a Rákóczi szabadságharc generálisa, a harcok idején többször járt Gyöngyösön. Kriptája és emléktáblája a gyöngyösi ferences templomban található. Műszaki szakközépiskola viseli nevét a városban

Vissza a lap tetejére


VARGHA LÁSZLÓ (1904-1984) építész, a népi építészet kutatója, egyetemi oktató. Gyöngyösön született és tanult

Vissza a lap tetejére


VEZEKÉNYI (HORNER) ISTVÁN (1808-1891), a gyöngyösi kórház alapító igazgató főorvosa

Vissza a lap tetejére


VIDRÓCZKI MARCI (1840-1873) mátrai betyár, alakját Kodály a Mátrai képek-ben is feldolgozta

Vissza a lap tetejére


VISONTAI KOVÁCH LÁSZLÓ (1827-1889), vámosgyörki földbirtokos, politikus, a képviselőház háznagya, közéleti személy. A Pest-Miskolc vasútvonal építésének szorgalmazója. Vámosgyörkön az iskola viseli nevét

Vissza a lap tetejére


VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800-1855) költő, mátrai kirándulását részletesen leírja (Bene, Parád, Sár-hegy, 1829)

Vissza a lap tetejére


WALDER GYULA (1884-1944) építész, az 1917. évi tűzvész után dolgozik Gyöngyösön (Szt. Bertalan templom, tűzoltólaktanya, Víztorony)

Vissza a lap tetejére


WARGA LÁSZLÓ (1878-1952) építész, műszaki tanácsos

Warga László

A jászberényi születésű építész a budapesti műegyetemen szerezte meg oklevelét. A főváros szolgálatában kezdett el dolgozni, Budapest és más vidéki városok városrendezési terveivel is foglalkozott. Gyöngyös várossal akkor került kapcsolatba, amikor az 1917-es nagy tűzvész alkalmával a város jelentős része leégett. Újjáépítési kormánybiztosnak Dr. Harrer Ferencet nevezték ki, és ő hozza magával munkatársként Warga Lászlót. Warga olyan tervet akart készíteni, amely hosszú távon számol a város fejlődési lehetőségeivel. Új, hosszanti keresztutcákat, tág tereket alakított ki, kiegyenesítette a Nagy-patak medrét és impozáns középületeket tervezett. Elképzelései csak részben valósulhattak meg. Terveit 1941-ben és 1946-ban dolgozta át. Foglalkozott Mátrafüred rendezési tervével is (1927, 1933), a település az ő elképzelései alapján vált igazi nyaralóteleppé.
A Kálvária-parti lakótelepen emlékkő és utcanév idézi az egykori városépítőt.

Vissza a lap tetejére


ZALÁR JÓZSEF (1825-1914) költő, megyei alispán

Zalár József

Zalár József (eredeti nevén Hizli József) gyöngyösi iparoscsaládban született, édesapja kerékgyártó céhmester volt. Az egykori szülőház a mai Zalár u. 3. sz. alatt volt. A gimnáziumot városunkban végezte el, majd az egri papnevelde eminens tanulója volt. Pappá szentelése azonban elmaradt, és ügyvédi oklevelet szerzett. 1848 júniusában a nemzetőrök közé állt, és hamarosan Damjanich tábornok történetírója lett. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihállyal, Bajza Józseffel és Vachott Sándorral együtt bujdosott. Visszatér szüloföldjére, és 1851-52-ben nevelői állást töltött be Gyöngyöshalászon. 1860-ban aljegyzőként Heves megye szolgálatába lépett, 1869-ben már főjegyző, 1892-től 1897-ig alispán. Utolsó éveit Egerben élte le, teljes visszavonultságban.
Költeményeinek meghatározó élménye a szülőföld, a gyermekkori emlékek, a Mátra bércei (Ott, ott születtem, Szülőföldem). Elbeszélő költeményei többnyire történelmi témájúak (Benevár, Kompolt).
A Nagy-patak partján utcanévvel emlékezünk a hajdani költőre.

Vissza a lap tetejére


ZATHURECZKY EDE (1903-1959) hegedűművész hangversenye Gyöngyösön (1937. dec.), melyen Bárdos Lajos vezényli az egyházi kórust

Vissza a lap tetejére

Vissza az előző oldalra